Tevékenységek


Az RDA azon alapértékeinek hatékony előmozdítása érdekében, hogy nyíltan megosszák az adatokat technológiák, tudományágak és országok között a társadalom nagy kihívásainak kezelése érdekében (https://www.rd-alliance.org/), létfontosságú az infrastruktúra fejlesztése és elősegíteni a közösségi tevékenységeket az adatmegosztás technikai és társadalmi akadályainak csökkentése érdekében. Ezeknek a tevékenységeknek az érdekelt felek széles körét be kell vonniuk a kormányzatból, a tudományos körökből és még a magánszektorból is azzal a céllal, hogy konszenzust és együttműködésen alapuló megközelítést alakítsanak ki a nyílt adatkezelés terén. Az RDA-elvek gyors és széleskörű átvétele érdekében a HRDA hét fő irányban tervez csomóponti tevékenységet: (1) figyelemfelhívás, (2) képzések, (3) érdekegyeztető fórumok (4) magyar adattárak hálózatának létrehozása (adattár infrastruktúra), (5) nemzeti aranyrög téma: mesterséges intelligencia, (6) közreműködés az RDA munkájában, (7) a meglévő adatszolgáltatások szabványosítása, és (8) a regionális szerepvállalás erősítése Közép-Kelet-Európában.


1. Figyelemfelhívás

A nemzeti adatkezelési menetrend előmozdítása elsősorban az érintett érdekelt felek tudatosítását igényli, ideértve az adatok felhasználásával kapcsolatos képzéseket és készségfejlesztést. Érdekképviseleti programot kell szervezni a nemzeti kutató- és adatközösségek megismertetésére a hazai és nemzetközi kutatási és adatpolitikai színtérrel, hogy a nemzeti kezdeményezések hatékonyan beépüljenek a nemzetközi adatbeszédbe. Ezért a nemzeti intézmények és szövetségek jelenléte a nemzetközi fórumokon (konferenciák, workshopok, szemináriumok) kulcsfontosságú az információcsere és a bevált gyakorlatok megosztása szempontjából. A nemzetközi kezdeményezésekkel és programokkal, mint például az OpenAIRE, az EOSC, a FOSTER és más RDA csomópontokkal való együttműködés szintén hozzájárul a legjobb gyakorlatok és know-how cseréjéhez a workshopok és konferenciák szervezése során, mivel a tapasztalatok megosztása létfontosságú a fejlődő globális adat diszkurzus.

A HRDA tagjai már számos rendezvényt szerveztek, köztük hazai és nemzetközi workshopokat és konferenciákat. Az MTA SZTAKI az európai kutatási színtér meghatározó szereplője, tagja az ERCIM-nek (Európai Kutatási Konzorcium az Informatikáért és Matematikáért). Az Intézet tagjai rendszeresen szerveznek nemzetközi és globális konferenciákat. Az MTA SZTAKI az MTA többi kutatóintézetével közösen 2015-ben rendezte meg a legelső országos kutatási adatkezelési konferenciát, ahol a nemzeti kutatási gyakorlatokról, politikákról, szokásokról stb. került sor, és a jelenlévők teljes körű áttekintést kaptak a kutatási adatok aktuális problémáiról és jövőbeli kilátásairól. Az ilyen konferenciák olyan fórumot biztosítanak, ahol a nemzetközi és hazai ismeretek és gyakorlatok cseréje mellett elősegítik az érintettek közötti kommunikációt és együttműködést. Ezért a tervezett HRDA csomópont egyik alaptevékenységeként az RDM-ről szóló országos rendezvénysorozat jön létre.

A HUNOR egyesület több konferenciát és országos workshop-ot is szervezett a nyílt tudomány különböző aspektusairól (open peer review, EOSC, OpenAIRE). A HUNOR által 2016-ban az OpenAIRE keretein belül lebonyolított magyar intézményi nyíltadat-felmérés eredményei alapján utómunka szervezését tervezik a résztvevő képviselőkkel, hogy az intézmények milyen akadályokkal szembesülnek az adatmegosztási infrastruktúra fejlesztése során. A műhely arra is összpontosít majd, hogy jó példákat gyűjtsön arra vonatkozóan, hogyan lehet növelni az adatok újrafelhasználását a kutatók és a közszektorbeli felhasználók körében.

Infrastrukturális oldalon a KIFÜ társszervezője a magyarországi nagy e-Infrastruktúra konferenciának, a NETWORKSHOP-nak. Az éves konferencia minden évben több száz fejlesztőnek, üzemeltetőnek és felhasználónak ad lehetőséget az e-Infrastruktúra létesítményei és szolgáltatásai, köztük az adatinfrastruktúrák funkcióival foglalkozó létesítmények és szolgáltatások számára. A konferencia minden bizonnyal kiváló alkalom lesz a jövőben az RDA és különösen az HRDA kapcsolatok és együttműködések építésére, többek között az adatvezérelt vagy adatintenzív kutatások megjelenésének demonstrálásával és erősítésével.

Az HRDA figyelemfelhívó programsorozat fejlesztésének egyik fő mérföldköve egy magyarországi RDA rendezvény megszervezése, ahol az EOSC, a FAIR elvek, a PlanS és a HPC infrastruktúrák befektetési prioritásai (Horizon Europe EUroHPC) új fejlesztései kerülnek bemutatásra és megvitatásra egy nyílt tudományos diskurzusban.


2. Képzések

Mivel a kutatók egyre nagyobb mennyiségű adatot hoznak létre, és a kutatási adatok kezelése és megosztása sürgető követelmény lett, új kompetenciák és készségek iránti igény mutatkozik a kutatók és az ezeket támogató szakemberek számára. Az adatok megosztásának és újrafelhasználásának erősítése érdekében elengedhetetlen a kutatási adatok teljes életciklusa során történő kezeléséhez szükséges képzés/oktatás, amely nemcsak a kutatókat, hanem a támogató szakmáikat (adattudósok, adattárosok, adatkezelők, adatelemzők, kutatási adminisztrátorok, infrastruktúra-szolgáltatók és fejlesztők, stb.) is bevonja. E képzések elsődleges célja egyrészt a szabványokról, az RDA ajánlásokról és kimenetekről és az adatkészségekről vonatkozó információk nyújtása, másrészt ezen ismeretek gyakorlati alkalmazásának elősegítése.

Webináriumok és képzési rendezvények tájékoztatják a szélesebb kutatói közösségeket az adatok újrafelhasználásának előnyeiről és az adatkezelés főbb elveiről. Az MTA SZTAKI és az MTA Wigner Adatközpont által az MTA Cloud használatáról közösen szervezett korábbi tréningek után egy új rendezvénysorozat kerül megrendezésre, amelyben a tantárgyak kiterjesztésre kerülnek a FAIR adatkezelés irányába.

A KIFÜ, mint a teljes magyarországi kutatási, oktatási és közgyűjteményi közösség e-Infrastruktúra szolgáltatója, mintegy 5000 intézményből álló széles felhasználói közösséget von be a HRDA égisze alá (beleértve felsőbb szinten egyetemeket, kutatószervezeteket, illetve alsó végén a magyar „iskolaháló” közösség általános és középiskolái). A képzési események, szemináriumok és webináriumok elengedhetetlenek lesznek ahhoz, hogy az adatszolgáltatók és felhasználók széles köréhez kapcsolódjanak, és adatkezelési tevékenységeiket az RDA által biztosított szabványok és irányelvek révén összehangolják.


3. Érdekegyeztetés

A konferenciák és workshopok mellett, ahol a különböző érintettek megismerkedhetnek a különböző felhasználói nézőpontokkal, igényekkel és követelményekkel, olyan rendezvényeket kell szervezni a döntéshozók számára, ahol meg lehet cserélni, megvitatni a jelenlegi tudást, kihívásokat és lehetőségeket. Az adatrendszerek és infrastruktúrák fejlesztésével kapcsolatos nézetek és erőfeszítések összehangolása érdekében magas szintű szakértői értekezleteket szerveznek a kormány, a tudományos élet és a magánszektor döntéshozóinak részvételével.

Összességében a HRDA az RDA országos és nemzetközi tevékenységeinek széles skálájához kíván hozzájárulni, adatorientált befolyásos konferenciák, workshopok, tréningek szervezésével annak érdekében, hogy az RDA küldetését, ajánlásait és outputjait, stratégiáját jól ismertté tegye nemzeti és európai szinten is. A tervezett rendezvények (több helyi és országos műhelymunka, RDA konferencia, magyarországi konferenciákhoz kapcsolódó képzési rendezvények, magas szintű szakértői értekezlet) olyan jelentéseket, kommunikációs anyagokat készítenek, amelyek a HRDA honlapján újra felhasználhatók lesznek. A projekt terjesztési és kommunikációs stratégiája a közösségi médiában való jelenlétet is felhasználja annak érdekében, hogy maximalizálja az érdekelt felek elérését.

A HRDA és a tagszervezetek az RDA által szervezett rendezvényekre is kívánnak résztvevőket delegálni, és olyan tehetséges szakembereket keresnek, akik a konkrét RDA tevékenységhez (pl. értékelések, jelentések, előrejelzések, rfc tervezetek készítése az adatkutatási területeken) hozzájárulhatnak.


4. A magyar adattárhálózat kialakítása (országos adatinfrastruktúra)

A nemzeti adatinfrastruktúra fejlesztése csak a különböző érintett közösségek (informatika, könyvtár, kutatók) összefogásával történhetett. A már meglévő publikációs adattár hálózat (HUNOR) és tagjainak tapasztalatai hasznosíthatóak voltak. Az infrastruktúra központi eleme lehet egy tanúsítási szolgáltatás. (A hazai és külföldi tapasztalatok azt mutatják, hogy a nemzetközi minősítés megszerzéséhez szükséges beruházás komoly akadályt jelenthet. Egy nemzeti tanúsítási rendszer segítheti a tárakat abban, hogy végül nemzetközileg tanúsítsák magukat.) Az országos aggregációnak több szempontból is értelme lehet – ezek egyike a társadalom és humán tudományok lokális horizontú projektjei által előállított adatok összesítése. Az MTA SZTAKI és az MTA KIK által kidolgozott és működtetett jelen kiadvány-aggregátor szolgáltatás alapján országos aggregátort lehetne kialakítani. Minden közzétett adatkészletnek állandó azonosítóval kell rendelkeznie. Az MTA KIK a DataCite-on keresztül tudna DOI-t biztosítani – a letétbe helyezők számára ez ingyenesen megtehető. A szcientometriai eszközök fejlesztése elengedhetetlen – az országos CRIS rendszerben (MTMT) már rögzíthetők az adatsorok, de a rendszert finomítani, bővíteni kell.


5. Nemzeti aranyrög téma: mesterséges intelligencia

2018-ban új országos kezdeményezést indított a magyar kormány: megalakult a Magyar Mesterséges Intelligens Koalíció (AI Koalíció). A kezdeményezés egyik fő célja az AI-technológiák kutatásának, fejlesztésének és alkalmazásának elősegítése Magyarországon, szakmai együttműködési fórumot és közös stratégiai döntési teret biztosítva az AI érintett feleinek: kutatóknak, fejlesztőknek, felhasználóknak, piacnak és/vagy nonprofit szervezeteknek. A mesterséges intelligencia használatának minden fontos szempontját, a lehetséges társadalmi hatásokat, valamint e technológiák alkalmazásának gazdasági kilátásait a több száz vállalatot, tudományos és kormányzati intézményt magában foglaló kezdeményezés keretében kell megvitatni és elemezni. Az AI-megoldások alkalmazásának fontossága a különböző területeken, az autonóm autóktól az egészségügyi ellátásig világosan érthető a legmagasabb döntéshozatali szinteken.
Az AI Koalíción belüli tényleges párbeszéd egyik fő összetevője az adatok, kutatási adatok, nagyszabású adatterek kezelése és felhasználása olyan mesterséges intelligencia tevékenységekhez, mint például az AI-megoldások fejlesztése, valamint az AI-technológiák használatával lehetővé tett adatkezelési tevékenységek. Új adatkezelési infrastruktúrákat terveznek az ország digitális ökoszisztémájának integrált részeként a mesterséges intelligencia számára.
Az AI Coalition kezdeményezés a magyar RDA csomópont egyik jelentős, stratégiai szintű partnerének tekinthető minden adatkezeléssel kapcsolatos tevékenységben. A tagságban és mindkét kezdeményezésben való részvételben akár nagymértékű átfedés is feltárható volt.
Teljesíteni valók:

1. Közös projektcsoport tevékenységek az AI Coalition és a HRDA tagjai között
2. Hozzájárulás az RDA Big Data IG munkájához
3. Hozzájárulás a mesterséges intelligencia adatfelhasználásával kapcsolatos szabványokhoz
4. A mesterséges intelligenciával és az adatokkal kapcsolatos képzési események Magyarországon
KPI:
1. 3 közös projektcsoport tevékenység az AI Coalition és a HRDA tagjai között
2. 2 hozzájárulás az RDA Big Data IG munkájához
3. 2 hozzájárulás a mesterséges intelligencia adatfelhasználásával kapcsolatos szabványokhoz
4. 2 magyarországi képzési esemény mesterséges intelligenciával és adatokkal kapcsolatban


6. Hozzájárulás az RDA munkájához

A HRDA népszerűsíti az RDA-t, annak céljait, munkacsoportjait és érdekcsoportjait. 2019-től az HRDA képzést szervez a nem RDA tagok számára. A képzési program az általános RDA és EU adatpolitikákkal kezdődik, majd konkrét RDA ajánlás vagy IKT specifikáció képzési blokk követi.
Az HRDA tagjai átvizsgálják és jelentkeznek a meglévő munkacsoportokba vagy érdekcsoportokba, beleértve az Európai Adatszakértői Csoportot (GEDE). Terveink:
• Növeljük tagságunkat a GEDE-ben és az RDA munkacsoportokban és érdekcsoportokban, különös tekintettel az IKT-specifikációkra.
• Frissíteni az RDA Europe weboldalát a HRDA tevékenységével kapcsolatos hírekkel
• Kétoldalú kapcsolatok indítása más RDA csomópontokkal videokonferenciákon keresztül
• Jelen kell lennie legalább a HRDA egy képviselőjének az RDA plenáris ülésein, beleértve a regionális közgyűlést is, és egy pályakezdő résztvevővel.
• Megvalósíthatósági tanulmány készítése a soron következő RDA plenáris ülések valamelyikének magyarországi megszervezéséről (pozitív eredmény esetén a pályázat elkészítése).


7. Meglévő adatszolgáltatások szabványosítása

A HRDA tagjai aktívan részt vesznek az új szabványok kidolgozásában az RDA különböző munkacsoportjaiban. Magyarországon számos kutatási adatokat tartalmazó, ingyenesen elérhető adatbázis és szolgáltatás létezik. A probléma az, hogy ezek az adatbázisok gyakran nem szabványos technikákra támaszkodnak – nem használnak állandó azonosítókat, szabványos protokollokat vagy adatformátumokat. Az EFTA-nak meg kell keresnie az e szolgáltatásokat működtető intézményeket és kutatócsoportokat, és tanácsot és támogatást kell nyújtania a FAIR elveinek való megfelelés kialakításához. Ezen intézmények és kutatócsoportok számára képzéseket és egyéb rendezvényeket szervezünk az RDA által kidolgozott adatszabványokkal kapcsolatos ismeretek átadása érdekében, hogy ezeket a szabványokat alkalmazzák a saját adatbázis-építési munkájuk során. Arra is ösztönözni fogjuk ezeket az intézményeket és kutatócsoportokat, hogy járuljanak hozzá a tudományterületeikhez kapcsolódó új szabványok kidolgozásához.


8. Regionális szerepvállalás erősítése Kelet-Közép-Európában

A HRDA azt kívánja, hogy Kelet-Közép-Európa fontos RDA nemzeti csomópontjaként ismerjék el, amely egyesíti a régióban meglévő tudást és tehetséget az RDA európai és globális szintű szakmai kiválóságával. Modellünk figyelembe veszi az Eu15 és az EU13 közötti régóta fennálló kihívást, nevezetesen a kutatási infrastruktúra különbségét és az EU kutatásában való részvétel alacsonyabb szintjét.