Taglista röviden:

HUN-REN SZTAKI, MTA KIK, HUNOR, KIFÜ, WELL, HUN-REN TK, HUN-REN EK, ELTE, HUN-REN Wigner FK, HUN-REN Központ, ELI-ALPS, Klebelsberg Lib., DH-Lab.

Tagok és szerepük:

HUN-REN SZTAKI

- A HUN-REN Kutatóhálózathoz tartozó Számítástechnikai és Irányítási Intézet (SZTAKI) és a Wigner Fizikai Kutatóközpont (Wigner) közösen működteti a kutatókat támogató felhő infrastruktúrát (MTA Cloud) Magyarországon. Az MTA Cloud fontos szerepet fog betölteni abban, hogy az RDA által kidolgozott és ajánlott szabványokat figyelembe véve a szükséges adattárolást biztosítsa az HRDA tagjai számára.

A SZTAKI a keretprogramok keretében számos hazai és európai szintű kutatás-fejlesztési projektben vett részt, köztük a H2020-ban a digitális könyvtárak, archívumok, (kutatási) adatkezelés és tudományos kommunikáció területén. Az intézet különböző adatkapcsolati hálózati szolgáltatásokat nyújt, és egyike azoknak a jelentős szereplőknek, akik tényleges K+F tevékenységével és szellemi kapacitásával erőteljesen befolyásolni tudják az egész magyar akadémiai szféra adatkezelési politikáját.

A SZTAKI fontos szerepet tölt be a Magyarországi AI Koalícióban is. A hat munkacsoport egyikét, az Adatipar és Adatvagyon munkacsoportot a SZTAKI vezeti. A SZTAKI számos munkatársa tagja az RDA Big Data IG-nek is, ahol nagyon aktív szerepet kívánnak vállalni, hiszen ez az IG szorosan összefügg az EBH Nemzeti Aranyrög témájával: a mesterséges intelligenciával.

MTA KIK

- A Magyar Tudományos Akadémia Könyvtári és Információs Központja a DataCite tagja és DOI azonosítókkal látja el az adatállományokat és a szakmai publikációkat. Működteti a Magyar Tudományos Művek Tárát (MTMT), az ország hivatalos állami kutatási termelési nyilvántartását, egy CRIS-szerű szolgáltatást, amely a kutatási publikációkat, valamint az ezekre publikált adatállományokat és hivatkozásokat listázza. Az MTMT keretein belül működik az országos szakpolitikai alapú adattár-tanúsítási rendszer. Az MTA KIK a SZTAKI-val közösen működteti a repozitóriumok és OJS (Open Journal Systems) alapú nyílt hozzáférésű folyóiratok országos aggregátor szolgáltatását. Az MTA KIK az ORCID tagja. Az elmúlt években több workshopot és találkozót szervezett az ORCID-dal, a THOR projekttel közösen, valamint a Magyar Tudományos Akadémia kutatási láncán belül. Részt vett a PASTEUR4OA-ban és együttműködött a SIM4RDM projektekkel. Tagja a magyar repozitóriumi együttműködésnek (HUNOR), tárházában (REAL) már tárol kutatási adatsorokat. Az MTA KIK 2019 márciusában javaslatot nyújtott be az RDA pályázati kiírásra ajánlások elfogadására.

HUNOR

- 2008-ban jött létre a HUNgarian Open Access Repositories konzorcium a hazai felsőoktatási intézmények könyvtárainak (jogi személyként működő Egyetemi Könyvtárigazgatók Egyesülete) és az MTA Könyvtárának részvételével az országos nyílt hozzáférés elősegítésére. gyakorlatok. A HUNOR tagjai elkötelezettek a magyar kutatás hazai és nemzetközi előmozdításában, valamint a tudományos eredmények hatékony terjesztésében a nyílt hozzáférésű repozitóriumok országos infrastruktúrájának megvalósítása révén. Egyéb tevékenységek közé tartozik a módszertani központ szervezése, a nemzetközi know-how és szabványok átvétele, egymást kiegészítő tudományos kommunikációs csatornák kialakítása, valamint a nemzetközi kapcsolatok. A HUNOR-t a Debreceni Egyetem és Nemzeti Könyvtár koordinálja, amely 2010 óta az OpenAIRE projektsorozat NOAD (National Open Access Desk) szerepét tölti be.

A HUNOR 2017-ben két felmérést végzett. A Magyar Nemzeti Adattár-felmérés 33 országos adattár részvételével készült. Az intézményi nyíltadat-felmérésre 237 intézményi válasz érkezett a Debreceni Egyetemen. Mindkét felmérés eredményeit a Networkshop 2017-en, a szegedi kutató- és emlékezetintézetek országos nagykonferenciáján, valamint a velencei COAR Workshop and Annual Meeting 2017-en, valamint OpenAIRE blogbejegyzésekben mutatták be (https://blogs.openaire.eu/?p=2071, https://blogs.openaire.eu/?p=2072). A HUNOR üzemelteti a nyílt hozzáférésről és a nyílt tudományról szóló országos információs portált (www.open-access.hu). Az elmúlt 12 hónapban megújult a portál és a tartalom is frissült. A közösségi médiát új kommunikációs csatornaként használják, fiatal kutatókat és PhD hallgatókat célozva meg.

OpenAIRE NOAD-ként a HUNOR több Horizon2020 kedvezményezettel is felvette a kapcsolatot az országban. A nyílt hozzáférésről, a nyílt tudományról, a kutatási adatkezelésről és az OpenAIRE-ről információs csomagokat küldtek ki a H2020 projekt résztvevőinek az elmúlt 18 hónapban. A HUNOR aktívan részt vesz a meglévő globális OA szolgáltatások és infrastruktúra összekapcsolásában az ország tudományos kommunikációjában érdekelt felekkel. A HUNOR tagjai 2013-ban fordították le a SherpaRoMEO szolgáltatási honlapot, és azóta is ellátják a magyar kiadók adataival. Az elmúlt 18 hónapban 13 magyar kiadó szerzői jogi adatai kerültek fel az adatbázisba.

KIFÜ

- A Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség a HRDA szervezetének tagjaként a Magyar NREN (Nemzeti Kutatási és Oktatási Hálózat), képviseli a KIFÜ-NIIF e-Infrastruktúra fejlesztőit, üzemeltetőit és felhasználóit, ahol az NIIF képviseli a Nemzeti Információs Infrastruktúra Fejlesztési Programot az IKT infrastruktúra (hálózatépítés és kiegészítő szolgáltatások) biztosításával a magyarországi kutatás és oktatás számára. Az NIIF Program több mint 20 éve biztosít kormány által meghatározott keretet a szolgáltatások fejlesztéséhez és működtetéséhez, figyelembe véve minden olyan szempontot, amely kulcsfontosságú a több tucat partner NREN-vel való zökkenőmentes együttműködéshez Európában és azon túl. A KIFÜ az elmúlt 2-3 évben egy újabb korszakot zárt le a magyar NREN történetében azzal, hogy az e-infrastruktúra szolgáltatások teljes spektrumát kínálja a széles és komplex felhasználói közösség számára, amely gyakorlatilag a teljes hazai kutatást, oktatást és közgyűjtemény intézményeket/szervezeteket felöleli. A gazdag szolgáltatásportfólió kiterjed hálózati kommunikációra, felhő és HPC feldolgozásra, kutatási adatok FAIR-tárolására, valamint multimédiás alkalmazásokra és virtuális kutatási környezetek biztosítására. A KIFÜ a GÉANT és a PRACE közösség aktív tagjaként (és a kapcsolódó futó projektekben, jelenleg GN4-3, illetve PRACE-6IP partnereként) az európai e-infrastruktúra fejlesztés és szolgáltatásnyújtás fókuszában áll. A közel 1000 kutatószervezet, felsőoktatási intézmény és különféle közgyűjtemény gyakorlatilag mindegyike érdeklődik az adatkezelési tevékenység iránt, így potenciális partnere/tagja a HRDA-nak. A KIFÜ az e-infrastruktúrák területén is kulcsszerepet játszik a szomszédos kelet- és délkelet-európai országokkal való kapcsolattartásban (beleértve az adatinfrastruktúrákat is, lásd pl. NI4OS Horizon2020 projekt). Ez is egy ígéretes eleme annak a hozzájárulásnak, amelyet a KIFÜ kínál az HRDA-nak és tágabb értelemben az RDA-nak azzal, hogy egy remélhetőleg hatékony gyakorlati utat tesz lehetővé a tágabb régió szervezeteinek eléréséhez, és a HRDA-n keresztül történő szorosabb kapcsolatteremtéshez az RDA-val.

WELL Bt

A WELL-nek az a küldetése, hogy kövesse és elemezze az Európai Unió működését, és elismert hozzáadott értéket teremtsen az egyének és a közös értékekkel rendelkező vállalatok számára, felkészítve őket a jövőre. Az elemzés figyelembe veszi az egyes tagállamok és az USA társadalmi, gazdasági és közpolitikáját. Célunk, hogy a 21. század elején az „Adatok korának” nevezett globális világot érthetővé tegyük olyan információkkal, tényekkel és számokkal, amelyek rávilágítanak az EU egy-egy döntésére és rávilágítanak annak kockázataira. Így világunk olyan elemei, amelyek lehetőséget adnak az objektív értékítéleten alapuló döntéshozatalra. Világunk csak információk és tények segítségével érthető meg. Az álhírek megoldása a figyelmesség.

Elemzéseink – képzettségünkre és figyelmességünkre építve – elsősorban a kutatási innováció és a digitalizáció területén készülnek. A hosszú távú tervezéshez előrelátásra és az EU hosszú távú költségvetési tervezésének mélyreható megértésére van szükség. Energiapolitikai tudásunk és szakértelmünk, valamint az EU ügynökségekkel folytatott együttműködésünk további előnyt jelent.

Munkánk összefonódik belga partnercégünkkel, a Vision & Values-szel, mint stratégiai partnerrel. Így napi kapcsolatban állunk az európai döntéshozókkal. A stratégiai partnerség keretében a Well Bt. vállalja, hogy az RDA-t tájékoztatja a társadalmi-gazdasági változásokról és a gyorsan növekvő jogszabályi tömegről. Herczog Edit, a Vision & Values ​​ügyvezető igazgatója megalakulása óta nyomon követi az RDA munkáját, 2017 óta tagja az RDA Globális Tanácsának. Rendszeresen részt vesz az RDA vezetőinek munkájában, a stratégia felvázolásában és végrehajtásában.

Partneri szerepünk a HRDA-ban:
• Az RDA küldetésének, céljainak és működésének népszerűsítése. Segítségnyújtás új munkacsoportok létrehozásában és a meglévők munkájában az EMVA tagok részéről.
• A HRDA tagjainak bevonása az Európai Adatszakértői Csoport (GEDE) munkájába.
• Az RDA tagjainak és szervezetének felkészítése a meglévő és készülő jogi keretekre, ezzel növelve a sikeres európai projektek lehetőségét a Horizont Europe és más vonatkozó jogszabályok által lefektetett szabályokon belül.
• Az európai projektek és a projektpartnerek folyamatos figyelése.
• A HRDA képviselete nemzetközi rendezvényeken, intézményekben. Beleértve a folyamatos kommunikációt az európai intézménnyel és az RDA stratégiai partnereivel, mint például a CODATA és a GO FAIR.
• RDA szervezése a környező országokban, együttműködve partnerszervezetekkel.

HUN-REN Társadalomtudományi Kutatóközpont (TK)

A Társadalomtudományi Kutatóközpont (TK, MTA Kiváló Kutatóhely) számos adattárat hozott létre. Az HRDA-hoz való csatlakozásának fő érdeke a tudományos adattárak további vizsgálata és fejlesztése. A Kutatási Dokumentációs Központ (KDK) a TK intézményi tárháza. A KDK archiválja a TK négy intézetében (Jogtudományi Intézet, Kisebbségkutató Intézet, Politikatudományi Intézet, Szociológiai Intézet) készült kutatási anyagokat. A digitális adattár itt érhető el. A kutatási anyagok elérhetővé tétele mellett a KDK adatkezelési tanácsadást is nyújt a TK munkatársainak, valamint a szélesebb tudományos közösségnek. A KDK a Magyar Tudományos Művek Tárának egyik hitelesített tárháza.

A 20. Század Hangja Archívum és Kutatóműhely a társadalomtudományok autonóm archívumaként működik a KDK-n belül. Az elmúlt 60 év kvalitatív kutatásainak a magyar szociológia történetében kiemelten fontos anyagait tartalmazza. Folyamatosan gyarapodó gyűjteményei között megtalálhatóak: a romákkal kapcsolatos kérdések kutatásának anyagai; interjúk a holokauszt történetével kapcsolatban; interjúk az 1960-as évek dolgozóinak életmódjáról, egy nagyszabású kutatási projekt keretében; iskolai kutatások dokumentumai, köztük gyermekrajzok az 1970-es évekből; szociálpszichológiai kutatások anyagai; stb. Az archívum digitális tárháza itt érhető el. A fizikai dokumentumokat a Vera & Donald Blinken Open Society Archívum őrzi.

HUN-REN Energiakutatási Központ (EK)

Az Energiatudományi Központ (EK, MTA Kiváló Kutatóhely) elsősorban a nukleáris tudományhoz és nukleáris technológiákhoz kapcsolódó kutatás-fejlesztést végez. Mint ilyen, a magyar fúziós kutatói közösség központja is, és erősen részt vesz az európai fúziós kutatási program erőfeszítéseiben. A fúziós kísérletekből nyert nagy mennyiségű adat megfelelő tárolása és kezelése jelentős befektetést igényel. Ezért az EK érdekelt a tudományos adattárak vizsgálatában és fejlesztésében, valamint jelenlegi adattári méretének bővítésében. Célja egy adatkezelési rendszer kialakítása a FAIR (findable, accessable, interoperable, reusable) adatelv mentén, pl. a fúziós közösség által használt metaadat-séma alkalmazásával. Ez megkönnyítené a más kutatóközpontokkal való jobb együttműködést, és hozzájárulna az RDA nagy energiájú fizika/fúziós ágának erőfeszítéseihez.

HUN-REN Központ

A HUN-REN Központ egy független, nonprofit állami költségvetési intézmény, amely kizárólag a tudományos kutatás kiválóságával foglalkozik. A Magyar Országgyűlés 2019. augusztus 1-jén hozta létre (Eötvös Loránd Kutatási Hálózat, ELKH néven) azzal a céllal, hogy irányítsa és működtesse azt a közfinanszírozott független magyarországi kutatóintézeti hálózatot, amely az ország tudományterületének központi pillére.

A HUN-REN kutatóintézeti hálózata jelenleg 10 kutatóközpontot, 5 kutatóintézetet és további mintegy 150 támogatott kutatócsoportot foglal magában, amelyek egyetemeken és más közintézményeken működnek, alap- és alkalmazott kutatásokat folytatva, feltárva a matematika és a természettudományok, az élettudományok, a társadalomtudományok és a bölcsészettudományok legkülönfélébb tudományágait.

A HUN-REN Központ küldetése a tudományos szabadság védelme; az alap- és alkalmazott kutatás magas minőségi színvonalának támogatása; a közfinanszírozott kutatási hálózat hatékony működtetése; innovatív és célzott kutatási programok és politika kidolgozása; az együttműködés és a partnerségek előmozdítása nemzetközi és regionális szinten; és élen járni a tudományos innovációban, amely hatást fejt ki a kulcsfontosságú stratégiai és globális fenntartható területeken. Az adatvezérelt tudomány növekvő jelentőségét felismerve, a HUN-REN Központ elkötelezett a magyarországi kutatási adatkezelés fejlesztése mellett európai projektekben való részvétel céljából.

Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE)

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Magyarország legrégebbi és legnagyobb egyeteme kiemelkedő múlttal és magas nemzetközi helyezésekkel, ahol a hagyomány és az innováció kéz a kézben jár. Az ELTE 2010-ben lett Kutatóegyetem, és 2013-ban elnyerte a „Nemzeti Kiválóság Egyeteme” kitüntető címet. A magyar állam jelenleg különösen hét tudományterületen támogatja az ELTE kutatási tevékenységét. Ezek a területek a diagnosztika és terápiás fejlesztés, az anyagtudomány, az asztro- és részecskefizika, a problémamegoldó rendszerek, a szintetikus kémia és a biokémia, a nagy megbízhatóságú számítástechnikai megoldások, valamint a család és a nemzet.

Az ELTE kiemelten foglalkozik a mesterséges intelligencia (AI) kutatási területével, amely a HRDA aranyrög témája. Amellett, hogy a Magyar AI Koalíció alapító tagja, 2020-ban az ELTE csatlakozott a HumanE-AI-Nethez, amely a DFKI (Deutsches Forschungszentrum für Künstliche Intelligenz) által koordinált kiválósági központok hálózata, amit a Horizont 2020 program alapított, és amelynek célja emberközpontú és társadalmilag felelős mesterséges intelligenciát kialakítani az európai igényekre szabva. Az ELTE 2019 óta a CHARM-EU szövetség tagjaként vesz részt az Európai Egyetemi Kezdeményezésben. A TORCH (Transforming Open Responsible Research and Innovation through CHARM) projekttel a CHARM-EU közös kutatási és innovációs menetrendet kíván megszilárdítani az európai egyetemek számára, az ELTE vezetve a 'Mainstreaming of comprehensive Open Science practices' nevezetű WP-t.

HUN-REN Wigner FK

A Wigner Fizikai Kutatóközpont 2012. január 1-jén jött létre a Magyar Tudományos Akadémia két korábbi kutatóintézetének, a Részecske- és Magfizikai Kutatóintézetnek, valamint a Szilárdtestfizikai és Optikai Kutatóintézetnek az összevonásával. Kutatóközpontunkban 40 kutatócsoport működik. Kutatási érdeklődési körük változatos témákat fed le a részecskefizikától az űrfizikáig, és az elméleti fizikától az alkalmazott kutatásig.

A Wigner Fizikai Kutatóközpont a következő főbb kutatási területekkel foglalkozik kutatási tevékenységként: Kísérleti és elméleti részecskefizika, magfizika, általános relativitás- és gravitációelmélet, fúziós plazmafizika, űrfizika, nukleáris anyagtudomány, főként a Részecske-, ill. Nukleáris fizika; Kísérleti és elméleti szilárdtestfizika, statisztikai fizika, magfizika, optika és anyagtudomány elsősorban a Szilárdtestfizikai és Optikai Intézetben.

ELI-ALPS

Az ELI-ALPS a modern fotonforrások élvonalbeli jellemzőit egyesíti, nevezetesen a harmadik generációs szinkrotronforrások rövid hullámhosszát és nagy fluxusát egyesíti majd a lézervezérelt harmonikus források összehasonlíthatatlan impulzus időtartamával. Az ELI a világ legnagyobb és legfejlettebb nagy teljesítményű lézeres infrastruktúrája, valamint a nagy teljesítményű, nagy intenzitású és rövid impulzusú lézerrendszerek globális technológiai és innovációs vezetője. Az ELI projekt szerves részét képezi annak az európai tervnek, amely az ESFRI által azonosított és kiválasztott nagy kutatási létesítmények következő generációjának felépítésére irányul.
A szegedi ELI-ALPS egyedülálló létesítményt hoz létre, amely THz (1012 Hz) és röntgen (1018-1019 Hz) frekvenciatartomány közötti fényforrásokat biztosít ultrarövid impulzusok formájában nagy ismétlési gyakorisággal. Az ELI-ALPS az atomok, molekulák, plazmák és szilárd anyagok elektrondinamikájának attoszekundumos skálájában készít majd pillanatfelvételeket. Emellett ultranagy intenzitású lézerekkel végzett kutatásokat is folytat majd.
Az ELI-ALPS kutatóintézet elsődleges célja a nemzetközi lézerkutatás ösztönzése, támogatása és megvalósítása, magas színvonalú infrastruktúra és szakmai támogatás biztosításával.
A tudományos küldetés célja az X-UV és a röntgen femtoszekundumos és az atto impulzusok generálása az atomok, molekulák, plazmák és szilárd anyagok elektrondinamikájának attoszekundumos skálán történő időbeli vizsgálatára, valamint a lézertudományi és technológiai fejlesztésekhez való hozzájárulás és nem utolsósorban az időfelbontás új rezsimjeinek kihasználása.
A cél az anyagi biztonság megteremtése és fenntartása, az akadémiai (alap- és alkalmazott kutatási célú) és missziós felhasználók szilárd finanszírozásának megteremtése, ezáltal a folyamatos, kiválóságra épülő tudományos kutatás lehetőségének biztosítása.
Az ELI-ALPS létesítmény a lézerforrások, a másodlagos források és a végfelhasználói állomások egyedülálló kombinációját biztosítja a tudományos kutatás és az ipari alkalmazások felhasználóinak.
A széles körű tudományos program tartalmazza az alábbiakat:
•Lézeres kutatás és fejlesztés;
•Másodlagos források kutatása és fejlesztése;
•Atom-, molekuláris- és nanofizikai kutatások;
•Alkalmazott kutatási tevékenységek: biomedicina, anyagtudomány, 4D képalkotás
•Ipari alkalmazások.

Az Európai Bizottság 2021 áprilisában döntött arról, hogy az ELI-t európai kutatási infrastruktúra konzorciumként hozza létre. Az ELI létesítményei a világ legnagyobb, több telephelyes lézeres létesítményét alkotják. A rendező országok, Csehország és Magyarország 2020 májusában jelentkeztek. Nemzetközi szervezetként jelenlegi tagjai uniós országok, amelyek tudományosan és anyagilag is hozzájárulnak a konzorciumhoz. A Cseh Köztársaság és Magyarország mellett Olaszország és Litvánia is alapító tag. Németország és Bulgária Megfigyelőket alapít azzal a céllal, hogy egy későbbi időpontban teljes mértékben csatlakozhasson.
Az újonnan alakult ELI ERIC feladata, hogy a tudósok hozzáférhessenek a legmodernebb lézerekhez. A hozzáférés a tudósok számára bárhonnan elérhető, egy független szakértői testület által értékelt javaslatok alapján. A tagság azt jelenti, hogy egy ország tudósai segíthetnek a stratégia kialakításában, részt vehetnek a küldetésalapú kutatásban, és hozzáférést biztosíthatnak a végzős hallgatók és az ipar számára.
Az ELI ERIC létesítményei a csehországi Dolní Břežanyban található ELI-Beamlines és a magyarországi szegedi ELI-ALPS létesítmények, amelyek elkészülte után egy harmadik telephellyel, a romániai Măgurelében található ELI-NP-vel bővíthetők.

Szegedi Tudományegyetem, Klebelsberg Könyvtár

A Szegedi Tudományegyetem Klebelsberg Könyvtár elkötelezett a minőségi könyvtári szolgáltatások fenntartása mellett a felsőoktatási ranglétra minden szintjén: alap-, mester- és doktori képzések, és minden tudományterületről nyújt támogatást a kutatóknak. Az USZ Klebelsberg Könyvtár aktívan részt vesz az Open Science és az Open Access gyakorlatokban, több tanúsított nyílt adattárat és egy Open Journal Systems alapú nyílt hozzáférésű platformot üzemeltet. A könyvtár a magyar repozitóriumi együttműködés (HUNOR) tagja, és DOI azonosítókat szállít tudományos publikációk számára a CrossRef Ügynökségen keresztül. A 2020-as hazai és nemzetközi trendeket követve az USZ Klebelsberg Könyvtár kutatási adatkezelési támogatást is elkezdett kínálni a Szegedi Tudományegyetem kutatói számára, hogy tovább szélesítse szolgáltatásait.

Digitális Örökség Nemzeti Laboratórium (DH-Lab)

A Digitális Örökség Nemzeti Laboratórium (DH-Lab) egy országos szintű, intézményközi projekt, amelyet a Magyar Innovációs és Technológiai Minisztérium finanszíroz, a Nemzeti Laboratóriumok Program keretében. Célja a nemzeti kulturális örökség feldolgozásának, kutatásának és oktatásának mesterséges intelligencián (AI) alapuló módszertanának kidolgozása, minél szélesebb körben elérhetővé és elérhetővé tétele. A DH-Lab fő céljai a következők: